Keresés eredménye
Hogyan kezeljük a hipertóniás betegeinket 2021-ben?
Az elmúlt években publikált, a magasvérnyomás-betegség diagnosztikáját és terápiáját meghatározó irányelveket a gyakorló orvos szemével tekintem át. Minden kulcskérdésben (vérnyomás-kategóriák, célértékek, terápiás algoritmusok) azt az irányelvet emelem ki, amelynek szakmai útmutatásait a véleményem szerint a leghatékonyabban lehet követni. Összefoglalva elmondható, hogy rendelkezésre álló irányelvek ...
A hidroklorotiazid és bizonyos bőrráktípusok közötti kapcsolat
Egy 2017-ben, majd ezt követően egy másik, 2018-ban publikált dán tanulmány igazolta a hidroklorotiazid (HCTZ) és bizonyos bőrrák típusok közötti kapcsolatot. Az eredményeknek megfelelően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) figyelmeztetést adott ki, amelyben felhívja az orvosok figyelmét a HCTZ alkalmazásával kapcsolatos kockázatokra, és javasolja a magas bőrrákkockázattal rendelkező betegek szűrésére. ...
A klinikai vizsgálatok tükrében: az angiotenzin-II receptor blokkolók és a rák kockázata
Az angiotenzin-II receptor blokkolók (ARB-k) széles indikációs körben használatos, bizonyítottan jól tolerálható készítmények. Az elmúlt évtizedben lefolytatott klinikai vizsgálatok önálló, illetve ezeken alapuló elemzések eredményei arra engednek következtetni, hogy nem lehet kizárni egyes ARB hatóanyagoknak bizonyos daganatos megbetegedésekkel mutatott összefüggését. A felsorakoztatott klinikai eredmények ...
Újabb eredmények az angiotenzin konvertáló enzim gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók eltérő klinikai hatásairól
A renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszer (RAAS) fontos szerepet tölt be mind a hipertónia, mind az ezzel szoros összefüggést mutató kardio- és cerebrovaszkuláris események kórélettanában. Bár mind az angiotenzin konvertáló enzim gátlók (ACE-gátlók), mind az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB-k) egyformán fontosak a magasvérnyomás-betegség kezelésében az elmúlt évek újabb eredményei alapján azt ...
Újabb eredmények az ACE-gátlók és ARB-k klinikai hatásai között mutatkozó különbségekről
A renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszer (RAAS) fontos szerepet tölt be mind a hipertónia, mind az ezzel szoros összefüggést mutató kardio- és cerebrovaszkuláris események kórélettanában. Bár mind a két gyógyszercsoport egyformán fontos a magasvérnyomás-betegség kezelésében, az elmúlt évek újabb eredményei mind azt bizonyítják, hogy kardiovaszkuláris védőhatásaiban lényeges különbségek vannak, amelyre az...
Az angiotenzin konvertáló enzim gátlók (ACEI) és angiotenzin-receptor-blokkolók (ARB) eltérő hatásai a miokardiális infarktus kockázatára és az összmortalitásra
A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) gátlói igazoltan csökkentik a kardiovaszkuláris morbiditást, de miokardiális infarktus, illetve az összmortalitás csökkentésének tekintetében az eddigi adatok szerint heterogén csoportot képeznek, amelynek hátterében a számos ponton eltérő hatásmechanizmusuk feltételezhető. Jelen összefoglaló célja az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlóknak és az AT1-receptor ...
A 2011-es új brit hipertónia ajánlás legfontosabb elemei
2011 augusztusában látott napvilágot az új brit hipertónia ajánlás (NICE), amely számos újdonságot és pontosítást eszközöl a magasvérnyomás-betegség kezelésének szakmai protokolljában, illetve több pontban is értékes kiegészítése a Magyar Hypertonia Társaság ajánlásában foglaltaknak. Az alábbi összefoglaló teljes egészében a publikált ajánlás eredeti szövegére támaszkodik, amely lényegre törően és ...